Rudolf /musical/ : A holnap hídja

Nézd a fényt, ami csillan a jövő kapuján
Mennyi terv, mennyi ötlet, mennyi új tudomány
S ez a holnap már minden egyes emberé, nincs lánc, nincs éhhalál
 Itt a hídon a holnap s kitárul a láthatár

Új világ, ami épül, új idők új csodák
Gépmadár száll az égen, nincs több fal, barrikád
Tudjuk majd mikor fenyeget a földrengés, hol támad szökőár
Mikor eljön a holnap, majd széles lesz a láthatár

Mikor eljön a holnap
Lépj e hídra fel
Megelőzzük a múltat
Új visszhang felel
Veled együtt a holnap
Tennünk kell
Végre nem csak álmainkban szép
S az élet nem csak álmainkban szép
Ez a híd ez a holnap
Nincs több félelem
Mutass új utat, nincs távol már
Jöjj hát az úton velem
Mikor eljön a holnap, igazi nagy élet vár
Gyere hát, sose félj, csak álmodj bátran

Közös cél, közös érték,
Közös sors, közös út
Soha már puska, gránát
Soha több háborút
És a fény egyre árad mint az óceán
És száz határt átlép
Mikor eljön a holnap,
Otthon lehet minden nép

Ez a híd ez a holnap
Nézz az ég felé
Megelőzzük a múltat
Szállj felhők fölé
Mikor eljön a holnap
Hidd el már
Bennünk él majd minden szép szavad
Hogy fényben élni neked is szabad
Ez a híd ez a holnap
Nincs több félelem
Mutass új utat, nincs távol már
Jöjj hát a fénybe velem
Mikor eljön a holnap
Gyere hát, sose félj
Igazi nagy élet vár
Csak álmodj bátran

Legyen jobb ez a század, ami most közeleg
A jövő kapujához ez a híd ez vezet
Legyen nálunk az ember végre oly szabad
Mint eddig még nem volt

Mikor eljön a holnap
Megnyílik minden út
Mikor eljön a holnap
Hát tűnjön el a múlt

(Együtt) Ez a híd ez a holnap
Hol felcsillan száz
Új remény
És minket össze fűz a fény

 Összefűz a fény..

Rudolf /musical/ : Érted születtem

Én nem tudom miért történt mindez így
Melyik volt a döntő pillanat, ami összefűz most két utat
De láttad szívem őrült vágyait
Ami annyi fájó éven át láncra verve társam nem talált
Minden csillag porrá hullhat szét
Jöhet bármi szörnyű vég
Érted élni, véled halni, ezért jöttem én
Nyughatatlan szívem csak rád várt
Túlél hát száz rút halált
Érted jöttem, hidd el bármi ér
Te értem születtél

Lám kiderült hogy minden így volt jó
Elfeledek bánatot, csalást
Most hogy tudom, végül rám találsz
Szívemben a dal csak érted szól
Szerelmünk egy ezred éve tart
Minden vágyam csak te hozzád hajt

Hát vedd kezem
Vedd kezem
Vedd mindenem
Vedd életem
Egy perc a végzetünk
Ó, hány ölelés, hány csók az életünk

Minden csillag porrá hullhat szét
Porrá hullhat szét
Jöhet bármi szörnyű vég
Érted élni, véled halni, ezért jöttem én
Nyughatatatlan szívem csak rád várt
Szívem csak rád várt
Túlél hát száz rút halált
Rád várt
Érted jöttem, hidd el bármi ér, te értem születtél
Értem születtél
Értem születtél
Értem születtél
Értem születtél
Ó értem születtél
Értem születtél 
Értem születtél
Te értem születtél...

Rudolf /musical/ : A Mester és a drót

Lám, itt Bécsben minden oly tökéletes -
szól a walzer, mily szép!
Lám, itt élni érdemes!
Ez a bécsi rendszer hatja át az életünk,
itt a holnap nem gond,
hisz a múltban létezünk!

Fecsegünk az élet felszínén,
soha nem kell árnyék,csak a fény!

Mint egy báb, dróton rángj,
pontos,engedelmes légy!
Mikor azt mondom, hogy nevess,
röhögj úgy, mint egy cseléd!
Együtt lép itt a nép,
ilyen boldog sose volt!
Mit tesz egy Mester és egy drót!

Sok a bátor ifjú, divat lett a heves vér,
meg a lázas eszmék!
Ugyan hagyja! Mitől fél?
Nagyon kérem, halkan!
Csupa fül itt minden fal!
Ez már így van, kérem,
az udvar mindent hall!
Mi csak éljünk napról-napra hát,
talán egy nap átlátjuk a nagy terv célját!

Nézd, hogy súg, nézd, hogy búg -
rajta, rajta bábocskák!
De ha azt mondom, hogy "Csendet!",
bizony volt nincs bátorság!
Jár a száj, mennyi báj,
ám az erkölcs csupa folt!
Kell hát a Mester és a drót!

Csak egy apró rántás és egy kis terv teljesül!
Az a fickó moccan, és egy zsebbe pénz kerül!
Nosza húzzunk balra, és a köznép tapsol már,
aztán gyorsan jobb, s boldog mind a nagypolgár!
Te csak ígérj mindent, ami szép,
majd egy újabb rántás, s minden eltűnt rég!

Mint egy báb, dróton rángj,
pontos, engedelmes légy!
Mikor azt mondom, hogy nevess,
röhögj úgy, mint egy cseléd!
Együtt lép itt a nép,
ilyen boldog sose volt!
Mit tesz egy Mester és egy drót?!

Csak a terven múlik minden, s diplomácián,
Hhgy e bécsi kártyavár le ne dőljön!
Döntő hát a rendszer és a pontos szélirány,
nincs a dróton helyhiány,
én a státuszt őrzöm!

Tiszta ész, pontos kéz,
arcom nem rezzen sosem,
hisz a kártyát csak én osztom,
így a játszmát én nyerem!
Suttogj hát, ordíts hát,
hisz csak bégetsz birka mód!
Jól tart a Mester és a drót!

Táncolj még, tombolj még,
éld a grófok életét,
És ha bárhogy fáj is, nevess -
ez a bécsi öröklét!
Együtt lép itt a nép,
ilyen boldog sosem volt!
Mit tesz egy Mester s némi drót?!

Gondol ránk, mint apánk,
Ő az igaz jóbarát,
és ha azt kéri, hogy menjünk,
megyünk tűzön-vízen át!
Minden jó lesz, amit mond,
Bennünk kétség sosem volt!

Kell hát...
A Mester és a drót!

Ez kell...
A Mester és a drót!

Éljen...
A Mester és a drót!

Rudolf /musical/ : Kétség és ábránd

LARISCH:
Itt állunk szemtől szembe
Tárgyalni kényszerít
És közben újraélné lelke sötét vágyait

TAAFFE:
Ön téved drága hölgyem
Ez ócska női vád
Kis románc volt
De bennem elmúlt minden érzés
Hagyja hát
Más ez, mint féltékeny szenvedély

LARISCH:
Nem jó, ha sorsunkkal így visszaél

Kétség és ábránd
Szítják a gyűlölet lángját
A múltból feltörő szándék, üres játék
Csak füst és semmi más

TAAFFE:
Kétség és ábránd
Elő az emlékek táncát

LARISCH:
Ne higgye, hogy önnek vélem
Kéz a kézben
Lesz cél, mi összefűz
Se kétség, se vágy

TAAFFE:
Értsen meg drága grófnő
Rudolfért most muszáj!

LARISCH:
Én ebben hogy segítsek?
Viszlát gróf úr, ciao, au revoir

TAAFFE:
Egy perc, csak ennyit kérek
Lehúzza őt a sár

LARISCH:
Én erről nem beszélek
Ön köröttem mindig bajt csinál

TAAFFE:
Túl gyorsan ítélni tévedés

LARISCH:
Jó,
Mondja de időm kevés

TAAFFE:
Kétség és ábránd
Megtépett madárként várják
Hogy fáradt szárnyát kitárja
Ha a szél végre új dalt zenél

LARISCH:
Kétség és ábránd
Járják a szélvihar táncát
Ott fent a kék égből villám tör elő
Vad zápor, jégeső
És nincs többé vágy

TAAFFE:
Ez tudja, kérem
Államérdek
Velünk vagy ellenünk

LARISCH:
No persze értem,
Államérdek
Csak önnel kell lennünk
De nékem önnel minden megvolt
Ha mással is, miért baj

TAAFFE:
Még dönthet jól

LARISCH:
Szép kis csapda
Nem!

TAAFFE:
Így nem marad más mint a

EGYÜTT:
Kétség és ábránd
Szítják a gyűlölet lángját
A régi bolondos szándék, üres játék
Csak könnyű falevél

TAAFFE:
Kétség és ábránd
Elő az emlékek táncát

LARISCH:
Ne higgye, hogy együtt vélem
Kéz a kézben
Lesz cél, mi összefűz

EGYÜTT:
Se kétség, se vágy

LARISCH:
Se kétség se vágy

TAAFFE:
Ábránd és vágy

Rudolf /musical/ : Ez a perc úgy fáj

Hullám a tengert
Csillag az éjt
Soha nem hagyják egymást
Soha nem válnak szét
Nekem ő jelent mindent
S a búcsú halál
Ez a perc úgy fáj

Vajon kín lesz az élet
Csak végtelen gyász
Vajon őt várom mindig
Érte sír száz fohász
Közös jövőnk ha nincsen
a holnap se vár
Ez a perc úgy fáj

Csak ő kell
Ő minden
Nagy isten segíts
Erőt adj, mert meg kell tennem
Hogy hagyjam itt
Csak őrá
Rá vártam
Ezt rég jól tudom
Hát vakíts meg uram
És én akkor tán elhagyom

Ez itt a vég, a vad pokol
Csak szenvedés a lét
Miért higyjem ezt
Hogy hagyja ezt az ég
A szívem csak övé
A búcsú halál
Nélküle mit ér az élet
De érte muszáj
A szívem csak övé
Nem kérdés ma már
És bár sír a lelkem
Mert oly nagyon fáj
Többé szerelem nem vár

Rudolf /musical/ : Hétköznapi hős

Bár lenne egy esély
Más korban, más helyen
Én újrakezdhetném az életem
Egy kisváros terén
Ha volna egy kis ház
Hol nincs se udvarnép,se Bécs,se rács
Hol végre béke vár
És a csönd égig ér
SZabadon szól a dal
És álmot rejt az éj

Úgy szállnék bárhová
Itt kő és jég ül szívemen
Itt nincs barátság,nincs jövő
Nincs társ,nincs szerelem

De hol van már a Föld
Hol nem köt gúzsba száz szabály
Hol nem csak fáradt rabmadár
Ki gyöngeként erős
Egy hétköznapi hős

Itt minden nap csak gyötrelem
Nincs cél,sem érték
Írhatok terveket
Száz cikket semmit se ér
Bohóc vagyok csupán
A császárváros ízre tép
A szívem-lelkem rejtekén
CSak bábú vagyok én
Bár újrakezdhetném
Egy más időben más helyen
Bár élhetném az életem
Mint hétköznapi hős
Ki sírós,nevetős
Csak hétköznapi hős

Rudolf /musical/ : Mondd, mit tegyek

Rudolf:
Mit válasszak én?
Mi jó, mi rossz, bár
ésszel felérném!
A sors nyomomban itt jár
A kocka csak pörög,
el van vetve már
Ez a forgószél hajt
hogy húz, hogy űz,
nincs a földön,
mi megtart
Nem lesz visszaút,
a döntés rajtam áll
Lüktet benn egy hang,
szabad élet vár!
Csak szállj,
csak szállj!
Kell, hogy többé válj
Légy az, mit lelked kíván
Lehetsz még fontos talán
A cél úgy hív
Mégis miért fél e szív
Hűség, vagy lázadás vár?
Ki ad most választ nekem
végre már?
Trónfosztás, zűrzavar
botrány, csúf árulás
vár rám
Ezt hogy tehetném,
s miért?
A múltból több száz
év dörög
A császárság örök
Hogy szennyeznék be
ősi vért?
Csak szállj,
csak szállj!
Miért kell, hogy hőssé válj
Békés út miért nem lehet,
bősz, öldöklő
harcok helyett?
Csak én és ő
Ez két út,
két erő
Apám, vagy én,
ez a tét
Döntenem kell, Istenem...
Szörnyűség

Sok álom között...
Nincs válasz, csak kérdés

Rudolf /musical/ : Miért nem ért meg engem?

Rudolf:
Nem figyel énrám, nem hall meg engem
Ön másra figyel, mindig mást ért azt hiszem,
Nem hall meg engem...

Ferenc József:
Ön nem hall meg engem!

Rudolf:
Emlékszem 6-7 éves voltam, ott állt az ajtóban és nézett,
Egy büszke óriás figyelt, s nevetett,
úgy érzem, hogy akkor még szeretett...

Ferenc József:
Igen, a gyermekekkel könnyű,
mikor még őszinték és tiszták,
ám a gyermek gyorsan felnő, és elfelejti honnan érkezett

Ám mikor felnőtt és férfi lett
elvész a bizalom, tisztelet
Azt hiszi mindent lehet!

Rudolf:
Megszabná életemet!

Ferenc József:
Mit tudsz az életről?

Rudolf:
Mindig én vagyok áldozat...

Ferenc József:
A birodalom a fontosabb!
Egy császár mindig erős

Rudolf:
Ön sok emberért felelős,
sorsokért, vágyakért!

Ferenc József:
Hiába minden, nem hallja bárhogy is óvom én!

Rudolf: Kár így ítélni!

Ferenc József:
Liberális e szörnyűség...

Rudolf:
Álmodni szép jövőt, ez életünk!
Fejlődés, csak semmi más,

Ferenc József:
Nagy hiba a kapkodás

Rudolf: Közérdek a haladás...

Ferenc József:
Hiába minden, félreért engem

Rudolf: Középkor a 20. század kapujában!

Ferenc József:
Már több száz éve hogy áll ez a trón

Rudolf: De hogy szenved a birodalom
Sok-sok besúgó, kegyenc között

Ferenc József:
De győzni csak így lehet!

Rudolf:
A múltban ragadni rettenet!

Ferenc József:
Nem tűrök semmi viszályt!

Ferenc József:
Hiába minden, nem hallja bárhogy is óvom én!
nem hall meg engem!

Rudolf:
Nem állok útjába, miért tenném?
Hiszen e változás, bolond remény!
Csak olcsó füst az egész, sok olcsó alku, és kész!

Ferenc József:
A rendszer működik, minden rendben!

Rudolf:
Csak játszom az ostobát...
A pusztulás sincs már messze!

Ferenc József:
Miért nem, ért meg engem?

Rudolf:
Ó, miért nem, Ó miért nem, Ó miért nem? sohasem

E kudarc újabb szégyen, ön meg nem érthet engem

Együtt: Ám búcsúzzunk felségesen

Rudolf /musical/ : Ez szimpla egyszeregy

(Taaffe:) Tudja kislány drága minden,
Kinek nincs pénze, reménye sincsen
Élni oly költséges luxus
Tudja minden hiéna ezt

(Mária:) Ó én bölcsem
Mondja gyorsan
Kiért pénzt adnak miért élne jobban
Éppen úgy zokog egy kéjnő ha fáj
Bármi szép bundában jár

(Taaffe:) Kár a sok szöveg
Kössünk üzletet
Halljam mit kér

(Mária) Én nem alkuszom
Engem nem fizet meg
Jobb ha félreáll szépen

(Együtt:) Túlél s boldog marad
(Taaffe:) hagyja e flörtöt és sok pénzt arat
Találjon biztos jövőt
Válasszon más szeretőt

(Együtt:) Sírj vagy nevess ha kell
(Taaffe:) Ne bízzon abban, ki sok nőt ölel
Azt, hogy ön mit veszít végül
Nála egyre megy
Ez szimpla egyszeregy

(Mária:) Hiszek benne
(Taaffe:) Persze én is
Ám a valóság megcsal ha szép is
Szívecském hinni a templomban kell
A hűség az kit érdekel

(Mária:) Téved azt hiszem
Mert e szerelem, több mint mámor
(Taaffe:) Ez a szenvedély gyorsan végéhez ér
Jobb ha készül erre

(Együtt:) Túlél s boldog marad
(Mária:) Mit bánom én, ha a Föld szétszakad
Engem nem mozgat a drót
Szerelmünk mindent kibír

(Együtt:) Sírj vagy nevess ha kell
(Mária:) Üzletfelet bennem sohasem lel
Tudja meg szeretem őt
Ő pedig engem szeret
Ez szimpla egyszeregy

(Taaffe:) Elhagyja, higgye el
Még egy év se kell
Jön egy új cica
Olyan, mint maga
Nála ez szabály
Nála nincs megállj
Jobb ha készül erre

(Együtt:) Túlél s boldog marad
(Taaffe:) Börtönből szeretni kínos kaland
(Mária:) Szabadság szerelem nincs
Kockázat nélkül uram

(Együtt:) Sírj vagy nevess ha kell
(Taaffe:) Így csupán hamu és por leszel
(Mária:) Várjon a pokolban
Győztes csak az lehet
(Taaffe:) Ez nálam egyre megy
(Mária:) Semmi kétség egyre megy
(Taaffe:) Szimpla egyszeregy